ASTM E493

Szabványos gyakorlat a tömegspektrométeres szivárgásérzékelőt használó szivárgásoknál a belső-külső vizsgálati üzemmódban

Szabványos összefoglaló

Az ASTM E493 strukturált gyakorlatot határoz meg a tömített alkatrészek szivárgásának értékelésére tömegspektrométeres szivárgásérzékelővel, kívül-belül üzemmódban. Az olyan iparágak, mint a mikroelektronika, az orvostechnikai eszközök és a precíziós műszerek, erre a módszerre támaszkodnak a hermetikus csomagok integritásának megerősítése során. Az ASTM E493 alapelveinek alkalmazásával a mérnökök képessé válnak a finom szivárgások azonosítására, a tényleges szivárgási arányok kiszámítására és a termék megbízhatóságának fenntartására.

Szabványos leírás

Az ASTM E493 a vizsgálat előtt lezárt eszközökkel foglalkozik, beleértve a félvezetőket, reléket, pirotechnikai alkatrészeket és nagy megbízhatóságú érzékelőket. A szabvány előírja, hogy a mérés során a vizsgálati tárgynak ismert vagy kiszámítható belső nyomáson héliumot kell tartalmaznia. Ha az alkatrész nem tölthető fel a lezárás előtt, a módszer ellenőrzött bombázási folyamat révén juttatja be a héliumot. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az eszköz falán átvezető legkisebb út is kimutatható legyen.

A gyakorlat két elsődleges technikát vázol fel:

  • A vizsgálati módszer héliumbombázást használ a nyomjelző gáz bevezetésére.
  • B vizsgálati módszer a lezárás előtt héliummal való előtöltést alkalmazza.

Mindkét esetben az alkatrész ezután egy kiürített burkolatba kerül, amely egy tömegspektrométer szivárgásérzékelőhöz csatlakozik. Szivárgás esetén a detektor méri a héliumáramlást, és egy jelzett sebességet ad ki.

A. vizsgálati módszer: Bombázási eljárás

Tesztrész előkészítése bombázással

A bombázás akkor alkalmazható, ha nincs lehetőség közvetlen belső gázfeltöltésre. A lezárt alkatrészek előre meghatározott ideig héliumnyomásos kamrában maradnak. A bombázás ideje, a nyomás és a tartózkodási idő közvetlenül befolyásolja az érzékenységet. A nem megfelelő ellenőrzés következetlen eredményekhez vezethet, ezért a legjobb gyakorlat az, hogy ezeket az értékeket a tételek között szabványosítani kell.

A bombázás után a kezelőknek nitrogén átöblítéssel vagy ellenőrzött szárítással el kell távolítaniuk a felületi héliumot. Ez a lépés megakadályozza, hogy a szorbált hélium háttérjeleket produkáljon a detektoron. A tisztítás után az alkatrészeket a mérés céljából a vizsgálati fülkébe helyezik. A mérnökök feljegyzik a jelzett szivárgási sebességet és a bombázás és a vizsgálat között eltelt időt, amelyek befolyásolják a tényleges szivárgási sebesség kiszámítását.

A szabvány az egyenletet adja meg:

ASTM E493 A vizsgálati módszer

Ez az összefüggés biztosítja, hogy a számított tényleges szivárgási sebesség konzervatív maradjon, és a kritikus alkatrészek esetében beépített biztonsági tényezőt tartalmaz.

Ha a készüléket a lezárás előtt héliummal lehet megtölteni, a B módszer közvetlenebb munkafolyamatot biztosít. Az alkatrészt ismert nyomáson töltik meg, lezárják, és az A. módszerrel azonos, kívül-belül körülmények között vizsgálják. Mivel nem történik bombázás, a számítás során az előző egyenlet első zárójelét törlik:

ASTM E439 B módszer

Mivel a belső nyomás ismert, a B módszer gyakran támogatja a szigorúbb minőségellenőrzést és a gyorsabb ciklusidőket.

B. vizsgálati módszer: Héliummal történő előtöltés

est alkatrész-előkészítés előtöltéssel

Jelentősége a minőség és a megbízhatóság szempontjából

A gyártók az ASTM E493 szabványt használják annak igazolására, hogy a hermetikusan lezárt eszközök megakadályozzák a levegő, a vízgőz és a szennyező anyagok hosszú távú bejutását. Még a minimális szivárgás is idővel károsíthatja a mikroelektronikát vagy az érzékeny orvosi alkatrészeket. A módszer megfelelő végrehajtása védi a későbbi teljesítményt és csökkenti a helyszíni meghibásodásokat.

Interferenciák és helyes gyakorlat

A felületi bevonatok, szennyeződések, polimer anyagok és durva textúrák visszatarthatják a héliumot a bombázás során. Kisebbítés nélkül ezek az interferenciaforrások megemelhetik a háttérméréseket és elfedhetik a valódi szivárgásokat. A nitrogénmosás vagy az ellenőrzött fűtés gyakran csökkenti ezt az aggodalmat. Nagyon nagy szivárgások vagy rendkívül kis belső térfogat esetén a hélium a vizsgálat előtt kiszabadulhat, ami buborékvizsgálatot vagy alternatív nagy szivárgási módszereket tesz szükségessé közvetlenül a kamrából való eltávolítás után.

Megbízható szivárgásérzékelő berendezést keres?

 Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy minőség-ellenőrzési folyamatait a legmodernebb berendezésekkel optimalizálja.